Most úgy élvezem az itthoni légkört. Anya ma nem dolgozik, így d.e voltunk a városban bevásárolni. (kész rémálom anyuval vásárolni, ha ír is listát arról, hogy mi kell, akkor is fél életet töltünk egy-egy boltban, mert még lát ezt vagy azt -.-)
Amúgy aktív-passzív ihenés... Tegnap például 3 filmet néztem végig.
-The tourist (Az utazó)
-Letters to Juliet (Levelek Júliának)
-Dear John (Kedves John)
Az Utazó nem volt nagy durranás. De Johnny Deppért megéri megnézni. A sztori roppant egyszerű, az amerikai tanár utazgat a világ körül, amikor a Velencébe tartó gyorson találkozik egy csinos nővel. Szerelembe esik, ahogy kell, csakhogy a nő látszólag eszköznek használja és hirtelen életveszélybe kerül. Depp alkotása a film egészét nézve elég jól sikerült, annyira jól adja a dolgot, hogy nem is sejtjük a végéig, hogy mi lesz... De igazából se jelentősebb körömrágás, se jelentősebb gondolkodás, se meghatódás, se kifejezetten sok jó poén nem írható a film javára. Azrét azt meg lássuk be, még Depp se feltétlen ér annyit, hogy ezt moziba nézzük végig.
A Levelek Júliának ezzel szemben ragyogó film volt a romantikus vígjátékok között. Legalábbis az én tetszésemet nagyon elnyerte. Az olasz hangulat - merthogy Olaszországban játszódik -, az a nem mindennapi jelenség, hogy a történetbe igen jelentős szerepet kap egy idős nő, aki a szerelmét jött vissza megkeresni (végre nem a megszokott, huszonévesek boldogan élnek míg meg nem halak stílus), nem szexorientált poénok, és a férfi főszereplő számomra egy telitalálat a stílusával és a kék szemeivel. Azt nagyon élvezem.
A Kedves John pedig egy inkább egyszer nézhető dráma, egy adag papírzsepivel. Ugye az amerikai katona és az egyetemista lány 2 hetes boldogsága után a srác visszamegy a hadseregbe. Egy év... Aztán több lesz. Időközben történik némi tragédia, a srácból hivatásos katona lesz ennek hatására... Az újbóli találkozásnál pedig nem következik be a katarzis, a feloldódás. Nem. Sőt, még folytatják is. Aztán a film legvége ha nem is happy end, de egy kis megkönnyebbülés. Nekem az volt vele a legnagyobb bajom, hogy sokáig időztek el részeken, amik nem voltak kellően érdekesek, ha már mindenáron akartak háborúzni, akkor háborúzhattak volna jobban is, élethűben, izgalmasabban, mint teszem azt a Pearl Harbour-ben... Vagy ne időzzenek ennyi valamivel, vagy dolgozzák ki rendesen, ne csak ímmel-ámmal. Persze mondjuk a célzott korosztály nyilván a 16-20 éves lányok, na ők meg nem élvezték volna a több vért és lövöldözést. Azért végig lehetett nézni. :P
Sajnos azonban az élet nem fenékig tejfel... Ezt viszont most hagyjuk, nem akarom elrontani ezt a posztot most semmivel. :) Reméljük rendben lesz minden.
Utolsó kommentek