Van a melegfelvonulás, ami ellen sokat lázadoz az átlag magyar. Talán pár éve még én se lelkesedtem érte. Aztán megváltozott kicsit a hozzáállásom a dologhoz, elvégre is engem nem bántanak ezek az emberek. Ők is pont olyan állampolgárok, mint én, attól, hogy más a szexuális beállítódásuk. Nekik is megvan a oguk a felvonuláshoz, ahogy mindenki másnak. Ha a rák ellen lehet maratont futni a nike-val, ha lehet CM a bicikliseknek, akkor had legyen már melegfelvonulás a homoszexuálisoknak. Kit bánt a dolog? Tudom, a ó kis katolikus - és más -  egyházakat, holott előbbinek a papai között ócskán találunk "másokat". Méghozzá olyan "másokat", akik nemcsak a saát nemükhöz vonzódnak, de még pedofilok is. (és ők minden vasárnap felvonulnak ha azt vesszük!)

Milyen apropóból írom mindezt? Hiszen még nincs is itt az említett felvonulás idee. Igen. Nincsen. De ha így haladunk nem is lesz. Tudátok azt mondom erre, hogy ez már valóban a demokrácia szégyenévé tesz minket. Miaz, hogy egy békés felvonulást nem engedélyezünk, mert aránytalanul nagy forgalmi problémák lennének belőle? Na és a Budapest parádé? Az meg mitől obb? -.- Ott a sok szétdrogozott, beitalozott félkegyelmű rohangál az Andrássyn, annak nem mennek akkor neki? Az obb a társadalomnak netán? Mi ez? Hova utunk? Korlátozzuk - burkoltan - a szabad gyülekezés ogát? Talán az ú alkotmányban ez a rész már helyet sem fog kapni? 

Kérném tisztelettel, miért monduk, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus? Hol van itt a demokrácia? Napról napra felszívódik. Eltűnik. Egy 20éve megkapott szabadság csúszik napról napra ki a kezeink közül. És nincsen vészfék. Nincsen mit megrántani. Lassan, apránként visszapottyanunk a 60-70es évek Magyarországába. És akkor még örülhetünk, ha nem az 50-es évekébe.